1.1 A légúti fertőző betegségek átvitelének jellemzőiA légúti fertőző betegségeket a légutakon, például a torkon, az orrüregön, a légcsövön vagy a hörgőkön keresztül a szervezetbe jutó kórokozók okozzák, amelyek egy sor fertőző légúti megbetegedéshez vezetnek. Az elterjedt hagyományos légúti fertőző betegségek (pl. influenza) és a kialakuló légúti fertőző betegségek (például COVID-19, SARS, MERS stb.) főként légúti cseppek és kontaktus útján terjednek, emellett lehetőség van aeroszolos terjedésre is. Bonyolult átviteli útvonalak, széles átviteli tartományok és a populációk közötti egyetemes fogékonyság jellemzi őket, ami miatt hajlamosak kitörésekre és járványokra, valamint nehezen ellenőrizhetők.

1.2 A levegő szerepe a légúti fertőző betegségek átvitelébenA levegő és az aeroszolok és a levegőben lévő csepprészecskék fontos közegek a légúti fertőző betegségek átvitelében. A légúti fertőző betegségek keresztfertőzésének kockázata olyan tényezőkkel függ össze, mint a beteg légzési térfogata, a beteg által kilégzett kórokozók mennyisége, a cseppek mérete, a betegek száma, a lélegeztetés térfogata és a légcsere sebessége. helyiség, expozíciós idő, a kitett személy és a beteg közötti távolság, valamint az, hogy az érintett személyzet rendelkezik-e maszkvédelemmel. A szellőztetés megerősítése felhígíthatja a beteg által kilélegzett cseppmagokat, eltávolíthatja a beltéri levegő szennyezőanyagait, csökkentheti a kórokozók koncentrációját, ezáltal csökkentheti a légúti fertőző betegségek keresztfertőzésének kockázatát.

A légúti fertőző betegségekben szenvedők lakóterének levegője is szennyeződhet, és növelheti a betegségek átterjedésének kockázatát, amire oda kell figyelni és meg kell becsülni. A kórokozókat tartalmazó mikrobiális aeroszolok a levegőben szuszpendálódhatnak, és a légutakon keresztül történő közvetlen belélegzés fertőzést okozhat.

1.3 Levegőfertőtlenítési követelmények a légúti fertőző betegségek megelőzésére és leküzdéséreA légfertőtlenítés fontos eszköze a légúti fertőző betegségek terjedési útvonalainak elzárásának, és az egyik kulcsfontosságú láncszem a légúti fertőző betegségek terjedésének megfékezésében. Az orvosi tevékenység során tudományos és megfelelő dinamikus légfertőtlenítési módszerek alkalmazásával hatékonyan lehet visszaszorítani a kórházi fertőzések előfordulását és a különböző légúti fertőző betegségek átterjedését.

2 Általános levegőfertőtlenítési módszerek a légúti fertőző betegségek megelőzésére és leküzdéséreEz a cikk a nemzeti irányelvek követelményeinek megfelelően, valamint a hazai és külföldi szakirodalmi kutatások eredményeivel kombinálva röviden bemutatja a légúti fertőző betegségek megelőzésének és leküzdésének általános légfertőtlenítési módszereit, beleértve a légúti fertőző betegségek alkalmazási körét, felhasználási módjait és hatásait. fizikai és kémiai fertőtlenítés. Az egészségügyi intézmények és a kapcsolódó területek az aktuális feltételeknek és környezeti feltételeknek megfelelően választhatnak.

2.1 Fizikai fertőtlenítés SzellőzésBeleértve a természetes szellőzést és a gépi szellőzést. A természetes szellőzés a beltéri és a kültéri levegő közötti sűrűségkülönbségen keresztüli levegőcserére utal, amelyet a hőnyomás vagy a szélnyomás okoz.

Mechanikus szellőztetésa levegő mozgására utal szellőztető berendezések beszerelése révén, a ventilátorok és elszívó ventilátorok által termelt teljesítmény felhasználásával. A természetes szellőztetéshez képest a gépi szellőztetést nem befolyásolják könnyen olyan környezeti tényezők, mint az évszakok, a kültéri szélerősség és a hőmérséklet, de vannak nehézségek, mint az energiafogyasztás, a csővezetékek kialakítása, a ventilátor teljesítménye, valamint a gépi szellőztető berendezések tisztítása és fertőtlenítése.

2.2 Vegyi fertőtlenítésA vegyszeres fertőtlenítés a kórokozókat elpusztító vegyi fertőtlenítőszerek alkalmazása, a levegőben való szuszpendálásukkal a kórokozók elpusztítása és a fertőző betegségek terjedésének megelőzése és visszaszorítása érdekében. A légúti fertőző betegségek kórokozói ellen hatásos általános kémiai fertőtlenítőszerek közé tartozik a perecetsav, klór-dioxid, hidrogén-peroxid, ózon stb. Mivel a kémiai fertőtlenítőszerek általában irritálóak és maró hatásúak, alkalmasak lakatlan helyiségek légfertőtlenítésére, és gyakran használják végső fertőtlenítésre a beteg után. mentesítés az egészségügyi intézményekben. A kórházi levegőtisztítás-kezelési specifikáció ultrakis térfogatú permetezési módszert és fertőtlenítési módszert javasol a levegő kémiai fertőtlenítőszerekkel történő fertőtlenítéséhez.

2.3 Levegőfertőtlenítő eszközökA légfertőtlenítő készülékek a beltéri levegő fertőtlenítésére használhatók, ha emberek vannak jelen, és egyre gyakrabban alkalmazzák az egészségügyi intézményekben. A légfertőtlenítő készülékek alapelve, hogy a bennük lévő eliminációs faktorok felhasználásával a légfertőtlenítő berendezésbe jutó levegőre hatva hatékonyan elpusztítják a levegőben lévő mikroorganizmusokat és kiszűrik a porszemcséket.

3 ÖsszefoglalásA légfertőtlenítés hatékonyan megelőzheti és szabályozhatja a légúti fertőző betegségek terjedését, valamint elkerülheti a keresztfertőzéseket. A légúti fertőző megbetegedések elterjedtsége idején gondoskodni kell a beltéri szellőzésről, a központosított klíma szellőztető rendszereket helyesen alkalmazni. Emberek jelenlétében természetes szellőztetés, gépi szellőztetés, vagy légfertőtlenítő eszközök használata az aktuális körülményeknek megfelelően megoldható. Emberek távollétében ultraibolya besugárzásos fertőtlenítés alkalmazható, illetve perecetsav, klór-dioxid, hidrogén-peroxid és egyéb vegyszeres fertőtlenítőszerek megfelelő koncentrációja választható ki, a légfertőtlenítés ultrakis térfogatú permetezési módszerrel, ill. füstölési módszer.